Soha nem voltam az amerikai, napfényes hard rock, metal
rajongója. Pláne igaz ez az Avenged Sevenfold-ra. Valahogy mindig idegen volt
számomra a napfényes Kalifornia és a szomorú, depressziós hangvétel közötti
párhuzam. Ott ne legyen keserű az ember, ott legyen mindenki vidám. Mindezek
ellenére volt azért néhány erősebb lemeze a fiatal bandának. Mára viszont
elfogyott a muníció, oda a puskapor. Állítom ezt annak ellenére, hogy az
ifjúság körében továbbra is töretlen az A7X népszerűsége.
Foglalkozzuk kicsit az új, Hail To The King címre keresztelt
lemezzel. Meglehetősen jó nemzetközi, főleg angol és amerikai kritikát kapott a
csapat illetve az aktuális korong. Több hallgatás után, továbbra sem értem,
hogy ez hogyan lehetséges. Nyilván úgy, hogy nem én vagyok a célközönség.
Vannak fiatalok, akik meghalnának ezért az amerikai formációért. És persze a
marketing gépezetük sem utolsó.
Őszintén megvallom, nekem a harmadik felvételük sem tetszett
túlzottan. Értékeltem a változást, észrevettem a lehetőségeket, mindazonáltal
továbbra is csak kapkodtam a fejem, hogy micsoda össznépi gyönyört váltottak ki
ezek a fickók.
Az új anyagról eltűnt az a halvány karakter, amit a kezdeti
időkbe nyomokban fel lehetett fedezni. Eltűntek azok a heavy metal gitártémák,
amiket valamennyire értékeltem. Sőt totálisan előtérbe nyomták a Metallica /
Megadeth vonalat, amitől egyértelműen egy másoló, ötlettelen ömleny lett az
egész cucc. Hol egyértelműen a kedvenc Metallica dallamok bújnak elő, hol pedig
az énekes, M.Shadows próbál Axel Rose lenni. Ami véleményem szerint vajmi
kevés.
Végigolvasva a fent megírt pár bekezdést, azt gondolhatja az
olvasó, hogy az egész egy hallgathatatlan moslék. Erről szó nincs, de a
véleményemet tartom. Ez borzasztóan kevés, egy harmincas éveik első felében
járó, lüktető, erőtől duzzadó formációtól. Lehet tisztelni, szeretni a felsorolt,
nagy elődöket, de ez ne abban merüljön ki, hogy nyíltan másolom a kedvenceket.
Sajnos egyetlen olyan dal nincs a lemezen, amire jövőre emlékeznénk. Kiváló
énekes Shadows, ügyes gitáros Synyster Gates, az új dobos is bőven elfogadható,
de az összkép egy nagy egyvelege a kilencvenes évek óriásainak. Ettől többre
lesz szükség, ha halhatatlan formációvá szeretne fejlődni az A7X. A sajtó
minimum ezt várja tőlük, úgyhogy tessék igyekezni.
Értékelés: 5/2,5
Infók:
Műfaj: heavy metal
Hossz: 53:17
Megjelenés: 2013. augusztus
Kiadó: Warner
Tracklist:
1. Stepherd of Fire
2. Hail to the King 3. Doing Time 4. This Means War 5. Requiem 6. Crimson Day 7. Heretic 8. Coming Home 9. Planets 10. Acid Rain | |
Műfaj: heavy metal
Hossz: 53:17
Megjelenés: 2013. augusztus
Kiadó: Warner
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése