Kicsit lassan barátkozom ezzel a nyakunkba szakadt stoner
vonallal. Értem én mi benne a jó, és az alapul szolgáló 70’s, 80’s évekbeli
hard rock kedves a fülemnek. De szükségem van olyan albumokra a totális
megvilágosodás felé vezető úton, mint a The Atomic Bitchwax legújabb anyaga, a
Gravitron. Egy kedves ismerősöm nyomta a kezembe, „ezt hallgasd meg b*zd meg,
mindent fogsz érteni!”. Hát jó, meghallgattam.
És milyen jól tettem. Hiszen a TAB hatodik lemeze üt, mint a
kidobó legény pirkadatkor. Tíz olyan tökös nóta került erre az éret lemezre,
ami számomra egytől-egyig fogós, vagány, nem túljátszott és egészen egyszerűen
rock zene! Egy helyen olvastam, hogy desert rock, de az micsoda? Chris Koznik
énekes-basszeros-főnök biztosan elhúzná a szemöldökét, ha holmiféle süteményes
jelzővel illetnék bátor csapatát.
