grave pleasures - dreamcrash

Volt 2013 végén egy lemez, ami sok szinten tarolt mindent. Emlékeztek még a Beastmilk – Climax című anyagára? Ha bármennyire is érdekelt valaha a dark-wave, vagy a post-punk, akkor imádtad azt a lemezt, ahogy én szintén nagyon pozitívan emlékeztem meg róluk itt. Szépen csorgott az idő, a finn banda fuzionált, némileg alakot és nevet váltott, majd a minap előjött az új felvételével.

Grave Pleasures névre keresztelt új csapat első lemezének címe Dreamcrash. De ez az egész dolog nyugodtan tekinthető a Beastmilk folytatásának. Dobos, gitáros balra el, új, nagyobb kiadó érdeklődés, majd itt a lemez. Sajnos az északiak is emberek és nyilván hatással volt rájuk első/előző lemezük sikere, mert ez a mostani messze elmarad attól a katarzistól, amit a Climax akkor, azon a ködös tavaszon okozott nekem.

omen - huszonöt év

Itt van előttem az Omen zenekar új, jubileumi nagylemeze a 25 év. Szeptember óta hallgatom, sőt a 'szilvanapon még egy igen jóra sikerült koncertet is elcsíptem. Nagyjából akkor léptem ki a zenekar bármilyen jellegű követéséből, amikor Oki került a vokálba. Azt akkoriban nem tudtam megbocsájtani, pedig Nagyfi 'gépes múltja miatt mindig érdekes gitárosnak tartottam. De mint tudjuk semmi nem tart örökké!

Kis városom őszi csúcsprogramján, rock-metal vonalon idén Omenre futotta, így ellátogattam pár komámmal a koncertre. Tetszett, amit hallottam. Pár napra rá jelent meg a lemez, megszereztem, hallgatom. Ez már kevésbé tetszik. Pontosabban számolatlan fogós és igazán fogós zenei témát hallok, de az ének nekem nagyon ripacskodó, a szövegekről meg nem óhajtok semmit írni.